Epilógus

~ egy hónap múlva ~

- Tiéd az egész ház. - adtam oda Jade-nek a kulcsot.
- Mikor jöttök vissza?
- Soká.
- Azért kámforrá ne váljatok. - nevetett.
- Ugyan úgy ismersz minket?
- Igen. 
- Ígérem jelentkezni fogunk.
- Ajánlom is.
- Nyugi soha nem szabadulsz meg tőlünk. - nevettem fel.
Meg ölelt meg mind a kettőnket, majd oda fordultunk a Styles családhoz.
- Vigyázz Louis. 
- Mire? - nézett értelmetlenül.
- A melletted álló nőszemélyre. Sokkal vadabb mint mutassa magát. 
- Hé jelen vagyok én is. - emeltem fel a hangom.
- Majd téged én okítlak ki. - ölelt át fél karral Soffy.
- Hallgatlak anyuci. - néztem rá unottan.
- Vigyázz rá, mert ha valami baja esik akkor elő kerül a vörös tölgy karó. Meg persze nem szeretnélek titeket a körözöttek listáján látni.
- Ugyan, csak a gyilkosok listáján. - nevettem fel.
- Még viccnek is rossz.
- Ti is vigyázatok rájuk. Sőt bennetek jobban megbízok mint ebben a két tökkel ütöttben. Azt sem tudják hogy ol vannak meg hogy hova tartanak. - mondta Jade.
- Kérlek szépen Londonba vagyok és Hawaii-ra megyünk. Onnan meg irány Amerika. Bocsánat. Rettegj Amerika jövünk. - nevetett Louis.
- Menj már arrébb. - morgott Pandóra.
- Ugye milyen szép a szerelem. - cukkoltam Harry.
- Kösz nem kérek belőle. 
Elbúcsúztunk tülök. Damon patkánnyá változott és úgy utazott a kézi táskámba. Pandóra meg Jákóvá változott és Louis vállán utazott.
Beszálltunk a gépbe, majd elfoglaltunk a helyeket. Ahogy fel értünk Pandóra és Damon is vissza változott farkassá, mivel magán géppel megyünk.
- Mire vége a nász utunknak addigra a kocsit oda szállítják a Floridai házunkhoz? - kérdezte Louis hátra dőlve.
- Többiekkel úgy beszéltük meg. Ha nem rontanak el semmit akkor igen. Mondjuk nem hiszem hogy szórakoznának.
- Nem fognak. 
Egész úton beszélgettünk szenvedtünk vagy éppen egymást dobáltuk mogyoróval.
- Mikor nyugodtok már meg? - kérdezte Damon.
- Soha. - vágtuk rá.
- Hagyj rájuk. - dörgölődzött oda hozzá Pandóra.
- Pontosan. Előttünk az örökké nem fogunk jól viselkedni. - mondtam komolyan.
- Egy csirkének több esze van. - morogta, majd magunkra hagyott minket.
- Szóval csirkék vagyunk? - kérdezte Louis, mire bólintottam. - Azok, hogy csókolnak? 
- Csőröznek. - mondtam komolyan.
- Nem lehetek csirke, mert azt nem tudom.
Megcsókoltam mielőtt valami hülyeséget mondana megint.
- Köszönöm. - hallottam Damon hangját.
Végre megérkeztünk. Pandóra és Damon kevésbe fel tűnő alakot választottak majd úgy mentünk a szálódához.
Ahogy kivettük a szobákat. Hát igen. Damon ragasz kódot hozzá, hogy külön szobájuk legyen. Azzal az indokkal, hogy nem hagynánk aludni őket. Én meg szőke vagyok. De nem vitatkoztam vele.
Lementünk a partra. Ott csak két nap ágy volt meg egy nap ernyő.
- Mrs Tomlinson mit fogunk mi egy hétig csinálni? - kérdezte Louis miközben leült a nyugágyra.
- Mr. Tomlinson van sejtésem. - adtam neki egy gyors csókot, majd bementem a vízbe.
- Élvezem a házas életet. - kiabált utána.
- Hidd el én is. - tűntem el a víz alatt.
Izgalmas és fárasztó élet elé nézünk. De legalább együtt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése